„Dolgoztam már virtuális asszisztenssel. Köszönöm, többet nem szeretnék.” Az elmúlt időszakban túl sokszor találkoztam ennek a mondatnak valamilyen változatával. Amikor elkezdem kérdezgetni a cégvezetőt, általában hamar kiderül, mi történt. A VA rendszeresen csúszott. Nem lehetett elérni. Olyan feladatot vállalt el, amihez valójában nem értett. A vállalkozónak folyamatosan ellenőriznie kellett. Rosszabb esetben egyszerűen eltűnt egyik napról a másikra. Ezek természetesen egyedi történetek, és semmiképpen sem lehet belőlük azt a következtetést levonni, hogy a VA-k általában ilyenek. A probléma éppen az, hogy a csalódott cégvezető sokszor mégis ezt teszi.
Ritkán hallom azt, hogy „rossz szolgáltatót választottam, keresek egy másik VA-t”. Sokkal gyakoribb a „próbáltam a VA-t, nekem nem működik”. Egyetlen ember teljesítményéből így könnyen egy egész szolgáltatói kategóriáról születik ítélet.
Ezért mondom rendszeresen, hogy a VA-piac megítélése bizonyos mértékig közös felelősségünk. Nem azért, mert neked kell felelősséget vállalnod egy ismeretlen másik VA hibájáért. Természetesen nem. Hanem azért, mert minden egyes ügyfélkapcsolattal hozzájárulunk ahhoz a képhez, amely a cégek fejében erről a szakmáról kialakul.
Ha valaki először dolgozik VA-val, és fantasztikus élménye van, utána egészen másképp fog gondolkodni a kiszervezésről. Megtapasztalja, hogy felszabadult heti tíz órája, rendezettebbek lettek a folyamatai, gyorsabban kapnak választ az ügyfelei, vagy végre van ideje azokkal a feladatokkal foglalkozni, amelyeket ténylegesen csak ő tud elvégezni. Nagy eséllyel később további feladatokat is kiszervez, és más vállalkozóknak is elmondja, mennyit nyert vele.
Egy rossz tapasztalat pontosan az ellenkező irányban működik. Nemcsak az adott VA veszít ügyfelet. Lehet, hogy egy következő, kiváló szakember már lehetőséget sem kap.
Ez különösen problémás egy olyan piacon, amely még mindig edukációra szorul. Sok magyar vállalkozás most ismerkedik a virtuális asszisztencia fogalmával. Még nincs minden cégvezető fejében egyértelmű kép arról, hogy mit jelent a jó VA, milyen feladatokat lehet kiszervezni, hogyan kell kiválasztani a megfelelő szakembert és hogyan kell felépíteni az együttműködést. Ebben a környezetben minden pozitív és negatív tapasztalat sokkal erősebben formálja a teljes piac megítélését.
Persze a felelősség nem kizárólag a VA-ké. Erről is fontos beszélni. Rosszul felépített együttműködés két jó szándékú fél között is létrejöhet. A cégvezető nem ad megfelelő információt, nincsenek tisztázott elvárások, nincs folyamatátadás, nem egyértelmű, ki miről dönthet, majd mindkét fél azt érzi, hogy a másik nem végzi megfelelően a dolgát. Éppen ezért a céges edukáció legalább annyira fontos, mint a VA-k képzése.
De a saját oldalunkon van egy sor dolog, amelyért igenis felelősek vagyunk. Azért, hogy csak olyan feladatot vállaljunk el, amelyet megfelelő szinten el tudunk végezni. Azért, hogy betartsuk a megállapodásokat. Azért, hogy időben kommunikáljunk, ha probléma van. Azért, hogy felelősen kezeljük a ránk bízott adatokat és hozzáféréseket. És azért is, hogy ha hibázunk, ne eltűnjünk vagy magyarázkodjunk, hanem vállaljuk és megoldást keressünk.
Szerintem a VA-szakma hosszú távú értékét nem az fogja eldönteni, hány ember írja ki magáról, hogy virtuális asszisztens. Az fogja eldönteni, milyen tapasztalatokat gyűjtenek azok a cégek, amelyek kipróbálják ezt az együttműködési formát. Ha a többség azt tapasztalja, hogy a VA megbízható, felkészült és valódi terhet vesz le a válláról, a piac nőni fog, és vele együtt a jó szakemberek értéke is. Ha viszont a „VA” szóhoz egy idő után az olcsó, bizonytalan minőségű segítség társul, annak mindannyian megfizetjük az árát.
Ezért amikor egy ügyféllel dolgozunk, bizonyos értelemben nemcsak a saját márkánkat képviseljük. Megmutatjuk azt is, milyen lehet egy jól működő VA-együttműködés. Ez nagy felelősség, de óriási lehetőség is. Mert ugyanúgy, ahogy néhány rossz tapasztalat képes rombolni egy piacot, sok száz magas színvonalú együttműködés képes felépíteni azt.