Az egyik leggyakoribb tanács, amit kezdő szolgáltatók kapnak, valahogy így hangzik: „Először dolgozz ingyen néhány cégnek, így lesz referenciád.” Elsőre teljesen logikusnak tűnik. Ha nincs ügyfél, nincs referencia. Ha nincs referencia, nehéz ügyfelet szerezni. Tehát dolgozz ingyen, szerezz néhány ajánlást, majd később kezdj el pénzt kérni. A probléma az, hogy ez a stratégia sok esetben egészen mást tanít meg a kezdő vállalkozónak, mint amire valójában szüksége lenne.
Először is érdemes tisztázni: nem gondolom azt, hogy minden térítésmentesen végzett munka rossz. Lehet jótékonysági projektet támogatni. Lehet egy számunkra fontos ügy mellé állni. Lehet stratégiai okból pilotprojektet indítani, vagy valakivel kölcsönös értékcserében megállapodni. A kérdés az, miért dolgozunk ingyen, milyen keretek között, és mit kapunk érte.
Egészen más tudatosan azt mondani, hogy egy konkrét projektet referenciaépítési céllal, meghatározott terjedelemben díjmentesen vállalok, mint hónapokon keresztül teljes értékű szolgáltatást nyújtani egy profitorientált vállalkozásnak azért, mert nem merünk pénzt kérni a munkánkért.
A referencia ráadásul nem kizárólag valódi fizető ügyfélből származhat. Ha grafikával szeretnél foglalkozni, készíthetsz saját koncepciókat. Ha social media szolgáltatást szeretnél nyújtani, építhetsz mintaprojektet. Ha weboldalakat készítesz, létrehozhatsz demóoldalt. Ha adminisztratív rendszerekben vagy jó, bemutathatsz egy általad kialakított folyamatot. Egy jó portfólió nem feltétlenül azt bizonyítja, hogy hány ügyfeled volt. Azt bizonyítja, hogy mire vagy képes.
Az ingyenmunka másik problémája a pszichológiai hatás. Amikor az első ügyfeleinket azzal szerezzük, hogy nem kérünk pénzt, nem tanuljuk meg értékesíteni a szolgáltatásunkat. Nem kell megmutatnunk, miért ér pénzt, amit csinálunk. Nem kell ártárgyalást folytatnunk. Nem kell megtanulnunk kezelni a „drága” kifogást. Egyszerűen kivesszük az árat az egyenletből.
Aztán amikor elérkezik a pillanat, hogy már pénzt szeretnénk kérni, hirtelen teljesen új problémával találjuk szembe magunkat.
Az ingyenes ügyfél ráadásul nem mindig ugyanúgy viselkedik, mint a fizető ügyfél. Amiért nem fizetünk, annak gyakran más értéket tulajdonítunk. Elmaradnak a szükséges visszajelzések, csúsznak az anyagok, kevésbé sürgős az együttműködés. Így előfordulhat, hogy a kezdő VA rengeteg időt dolgozik, miközben még valódi ügyfélkezelési tapasztalatot sem kap.
Piaci szinten pedig ugyanez a jelenség még problémásabb. Ha cégek rendszeresen találkoznak olyan VA-kkal, akik referenciáért komplett szolgáltatásokat vállalnak ingyen, idővel kialakulhat az az elvárás, hogy a kezdők munkájáért természetes nem fizetni. Ez pedig nemcsak annak árt, aki éppen ingyen dolgozik. Az utána érkező kezdőnek is nehezebb lesz korrekt díjat kérnie.
Szerintem sokkal fontosabb lenne azt megtanítani az induló VA-knak, hogyan építsenek fokozatosan hitelességet. Hogyan mutassák meg a tudásukat. Hogyan vállaljanak kisebb, jól körülhatárolt fizetős projektet. Hogyan kérjenek visszajelzést. Hogyan készítsenek esettanulmányt. Hogyan kommunikálják őszintén, hogy pályakezdők, miközben azt is megmutatják, milyen meglévő tudást hoznak magukkal.
Mert a kezdő VA sem üres lappal érkezik. Lehet mögötte tíz év irodai tapasztalat, kereskedelem, ügyfélszolgálat, logisztika, pénzügyi adminisztráció, HR vagy számtalan más terület. Ezeknek van értéke. Nem kell úgy tenni, mintha attól a pillanattól, hogy valaki VA lesz, minden korábbi tudása lenullázódna.
A vállalkozás egyik első leckéje éppen az, hogy megtanuljuk értékelni és értékesíteni azt, amit tudunk. Ez természetesen nem jelent irreális árakat vagy azt, hogy tapasztalat nélkül senior szakértőként kell pozicionálnunk magunkat. Reálisnak kell maradni. De a reális kezdő díj és a nulla forint között óriási tér van.
Az ingyenmunka lehet tudatosan használt eszköz egy-egy speciális helyzetben. De nem lehet egy szakma belépési feltétele, és főleg nem lehet üzleti modell. Ha vállalkozókat szeretnénk képezni, akkor azt kell megtanítanunk nekik, hogyan teremtsenek és kommunikáljanak értéket. Nem azt, hogyan bizonyítsák először azt, hogy a munkájukért nem szükséges fizetni.